Az állam veszi át a termékdíjköteles anyagok begyűjtését a hétfőn elfogadott, a környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény alapján.
Az Országgyűlésben 283 igen szavazattal, 60 nem ellenében elfogadott - a
fideszes Sebestyén László jegyezte - jogszabály szerint
termékdíjköteles terméknek minősül az akkumulátor, a csomagolás, az
egyéb kőolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, a
gumiabroncs és a reklámhordozó papír. Az ilyen termékek
hulladékgazdálkodási stratégiáját a kilenctagú termékdíjbizottság
határozza majd meg, a hasznosítást pedig az Országos
Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. szervezi. A céget a
környezetvédelemért felelős miniszter alapítja, és az ügynökség ír ki
pályázatot a hulladék begyűjtésére, hasznosítására. A törvényjavaslat
indoklása szerint az eddigi koordinátori rendszer azért nem váltotta be a
hozzá fűzött reményeket, mert egy idő után alig növekedett a begyűjtött
anyag mennyisége, ugyanakkor az állam önként kivonult e területről, nem
fordított figyelmet annak irányítására, és stratégiai kérdésekben nem
vállalt felelősséget.
Megkezdődhet a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásainak kormányzati felülvizsgálata, miután a parlament hétfőn elfogadta az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A fideszes Papcsák Ferenc, valamint a KDNP-s Nagy Andor és Pálffy István indítványát egyhangúlag, 349 igen szavazattal fogadta el a Ház. A javaslat értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2012. május 31-ig vizsgálja meg az 1989. január 1. és 2010. május 29. között megkötött privatizációs szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak teljesítését. Emellett arra is felkéri a Ház a kabinetet, tekintse át, hogy célszerű-e az önkormányzati tulajdonban lévő cégek értékesítéséről szóló szerződések említett pontjainak teljesítését szintén megvizsgálni.
Megszavazták, igaz már csak 302 igennel, 46 nem ellenében annak a vizsgálóbizottságnak a létrehozását is, ami a cukorár emelkedésének hátterét hivatott feltárni. A bizottság vizsgálja majd a cukoripar privatizációját, illetve azt is, hogy az a kétezres években aztán hogyan zajlott az iparág felszámolása (a háttérben valójában az EU döntései húzódnak, a témáról részletes összefoglalónkat itt olvashatja). A testület a tervek szerint a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot is értékelni fogja és feltárja annak itthoni következményeit.
Megkezdődhet a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásainak kormányzati felülvizsgálata, miután a parlament hétfőn elfogadta az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A fideszes Papcsák Ferenc, valamint a KDNP-s Nagy Andor és Pálffy István indítványát egyhangúlag, 349 igen szavazattal fogadta el a Ház. A javaslat értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2012. május 31-ig vizsgálja meg az 1989. január 1. és 2010. május 29. között megkötött privatizációs szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak teljesítését. Emellett arra is felkéri a Ház a kabinetet, tekintse át, hogy célszerű-e az önkormányzati tulajdonban lévő cégek értékesítéséről szóló szerződések említett pontjainak teljesítését szintén megvizsgálni.
Megszavazták, igaz már csak 302 igennel, 46 nem ellenében annak a vizsgálóbizottságnak a létrehozását is, ami a cukorár emelkedésének hátterét hivatott feltárni. A bizottság vizsgálja majd a cukoripar privatizációját, illetve azt is, hogy az a kétezres években aztán hogyan zajlott az iparág felszámolása (a háttérben valójában az EU döntései húzódnak, a témáról részletes összefoglalónkat itt olvashatja). A testület a tervek szerint a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot is értékelni fogja és feltárja annak itthoni következményeit.
Forrás: mti