Oldalunk cookie-kat használ, amelyek segítségével magasabb színvonalú vásárlói élményt tudunk nyújtani látogatóink részére. Az oldal böngészésével beleegyezel a cookie-k használatába. További információt az Adatvédelmi nyilatkozatunkban találsz. Rendben
Kategóriák

Külföldi és hazai zöld blog körkép

green-blog-logo.jpgAmerikában ma mind a civilek, mind a nagyközönség számára publikáló szakmabeliek és hobbi-zöldek hangja a független internetes blogokon keresztül érhető tetten a legjobban. Az alábbiakban bemutatjuk a legnagyobb és legfontosabb zöld blogokat, illetve utánajárunk annak is, hogy a blogolás elmúlt években tapasztalható magyarországi elterjedésével nálunk is megtörtént-e már az áttörés a zöld blogok terén.


A blog bár már évtizedes internetes műfaj, Magyarországon még mindig valamelyest furcsán megközelített terület, így talán érdemes rögtön az elején tisztázni a fogalmakat.

Bár valóban a személyes naplók interneten vezetett, publikus változataiként indultak, a blogok hamar túlnőttek ezen a korai stádiumon.

A technika fejlődésével, illetve a könnyen kezelhető, kifejezetten blogkészítésre létrehozott ingyenes weboldalak elterjedésével a dolgok technikai oldalához kevésbé konyító tömegek előtt is megnyílt a lehetőség, így az elmúlt évtizedben ugrásszerűen megnőtt a blogok száma, és így a blogkultúra is nagymértékben diverzifikálódott.

A blog szó mai definíciója szerint gyakorlatilag bármilyen olyan weboldal lehet, amit egy adott témáról vagy témakörről rendszeresen publikálva tart fenn valaki, vagy egy kisebb csapat.

Bár sokszor elmosódik a határ a hagyományos weboldalak és a blogok között, az elmúlt években a két fogalom elkezdett különválni. A hagyományos, úgynevezett „statikus” weboldal a valami, a blog pedig a valaki szinonímája lett, az előbbi személytelenségével áll szemben az utóbbi személyessége. Ha ez nem is mindig van így konkrétan, a professzionális szintű blogok írói a blogok közvetlensége miatt általában könnyebben tudnak kommunikálni a célközönségükkel – igaz, általában a normál marketingcsatornák hiányában sokszor még magas minőség esetén is csak igen alacsony látogatottságot tudnak elérni, s ugyanez az oka annak is, hogy
általában szájról szájra terjed a hírük.

A blogok előnyei azonban, hogy a hagyományos médiában csalódott olvasók a bloggereket hitelesebb forrásnak tekintik, akiknek a véleménye így nagyon is hatással lehet az internetezőkre. Ahogy egy blogger által kipróbált receptet úgy olvas az ember, mintha a szomszédasszonyától kapta volna, a zöld életmódra adott tippek is hasonlóképpen ivódhatnak be a köztudatba, és terjedhetnek el akár trendként. Így történt nemrégiben a dagasztás nélküli kenyér receptjével, ami hullámként söpört végig a sütős-főzős blogoszférán, és a kenyeret soha nem sütők is kipróbálták. A blogokat olvasó emberek – és ez nemcsak a fiatal, húszas-harmincas, hanem bőven az afölötti generációkra is igaz – általában nyitottak az új dolgokra, amennyiben azt könnyen és érthetően megfogalmazott személyes tapasztalat formájában tálalják.

Ezek a személyes tapasztalatok pedig a kis adagokban tálalt, praktikus ötletek formájában érik el a legjobban céljukat, hiszen – mivel nem jelentenek sem nagy beruházást, sem nagy elköteleződést – könnyen beépíthetők bárki hétköznapjaiba. Ráadásul a rövid, kompakt forma miatt sokkal hajlamosabbak is a terjedésre – akár más blogszerzők által idézve, akár személyes kommunikáción vagy közösségi oldalakon keresztül továbbítva. Hasonlóképpen működik ez, mint a különböző, egész világot bejáró internetes mémek, virálisan terjedő képek és video-tartalmak esetében is, csak a volumen kisebb – de még így is potenciálisan emberek millióit lehet elérni világszerte. (Nem csoda, hogy a nagy cégek marketingosztályai is folyamatosan próbálják imitálni ezeket a természetes folyamatokat, spontánnak és amatőrnek tűnő, ám valójában megírt és megszerkesztett álblogokkal vagy álvideókkal, de ezek a próbálkozások általában balul sülnek el.)

A legkisebb egységtől a legnagyobbig

A fentiekből talán már kitalálható, hogy a blogoszféra trendjeit az amerikaiak diktálják. Nemcsak azért van ez így, mert a blogműfaj náluk indult a kilencvenes években, és így bőven volt ideje „megérni”, hanem azért is, mert az amerikaiakra jellemző az a fajta rendszerező, praktikus hozzáállás, aminek eleve az a célja, hogy közel hozzon valamit az egyes emberhez. Ezt a hozzáállást azonban még egy fontos tényező, az otthon- és családcentrikusság is kiegészíti.

Nem is csoda, hogy a leglátogatottabb zöld blogok közül számos a legkisebb társadalmi egységnél, a családnál kezdi az életmód-átformáló munkát. A Simple Organic (www.simpleorganic.net) képpekel illusztrálva, pontokba szedve, kis lépésekre lebontva, közérthetően és követhetően ad ötleteket a zöld életmódnak a hétköznapi családi életbe való beépítésére. Az oldal a legegyszerűbb dolgoktól (miért és hogyan vásároljunk szezonális zöldséget-gyümölcsöt, hogyan takarítsunk ecettel, hogyan gyűjtsük az esővizet a kert öntözéséhez, milyen fenntartható sminktermékek léteznek) a bonyolultabbakig (hogyan készítsünk házi dezodort környezetbarát anyagokból) minden, a háztartással kapcsolatos témát lefed.

Hasonlóképpen a Re-Nest (www.re-nest.com) technikaibb hozzáállást képvisel, de a ház körül marad, apróságoktól (újrahasznosított anyagból készült bútorok, fair trade termékek) kezdve nagyobb beruházásokig (vízspórolós WC-tartály, hőszigetelő anyagok) ontja magából az újabbnál újabb ötleteket. A Whole Living – Live Green (http://www.wholeliving.com/green-living), Martha Stewart médiamogul hatalmas online médiabirodalmának zöld szeglete bár inkább információs portál, mint blog, nem megkerülhető, hiszen amerikai háziasszonyok milliói számára mértékadó véleményforrás minden témában.

Igazi sztár-zöldblog a Daily Danny (www.dailydanny.com), ami Danny Seo „öko-stylist” blogja. Seo nagyon ért ahhoz, amit csinál: tizenkét évesen vágott bele első fenntarthatósági projektjébe, az általa alapított, fiatalokat verbuváló jótékonysági mozgalom pár év alatt az ország legnagyobb ilyen szervezetévé vált. Seo lakberendezőként a házak és lakások fenntartásában és felújításában felhasználható fenntartható megoldásokra, anyagokra és termékekre összpontosított, és ezt az amerikai média is felkapta.

A blogja mellett a Better Homes & Gardens lakberendezési magazin havi negyvenmillió olvasójával oszt meg zöld tippeket és trükköket, illetve a JCPenney amerikai üzletlánc zöld tanácsadójaként segít a legzöldebb termékek kiválasztásában. Mottója: „a fenntarthatóság és a stílus összeházasítható”, ami ismét egy nagyon hétköznapi, praktikus, de egyben hatékony hozzáállást tükröz. Danny Seo jelenségként is érdekes, hiszen a sok közösségi zöld kezdeményezés mellett vele arcot is kapott az amerikai zöld mozgalom.

A legnagyobb, kifejezetten fenntarthatósági fókuszú amerikai zöld blog a TreeHugger (www.treehugger.com). Több, mint 35 ezer (!) bejegyzésével nemcsak a legtöbb tartalommal, de a legtöbb látogatóval – havi három és fél millióval – is rendelkezik. A Nielsen 2007-ben a legjobb fenntarthatósági blog címet adományozta az oldalnak, a Time magazin pedig 2009-ben a világ 25 legfontosabb blogja közé sorolta. Kifejezett céljuk „kizöldíteni” a lakosságot, az élet minden területére ezrével adnak hasznos és mindenki által megvalósítható tippeket.

Bárkinek, aki valaha akar az interneten publikálni, rendkívül tanulságos már a főoldal felépítését is áttanulmányozni: a hatalmas mennyiségű információ ellenére az oldal szerkezete letisztult, bárki számára jól átlátható. A TreeHuggeren profin bánnak az információ beosztásával is, hogy ne rátukmálják az olvasókra a tartalmat, hanem finoman, egyszerre emészthető kis egységekben adagolják.

Az általános, nagyközönségnek szóló blogok mellett természetesen ott vannak a szakma által a szakmai érdeklődőknek készülő blogok is. A World Changing (www.worldchanging.com) a TreeHugger után a második legnagyobb fenntarthatósági weboldal, és a Time legfontosabb öko-honlapokat felsoroló listáján is prominens helyen szerepel. Az újság- és szakírók összefogásából létrejött nemzetközi szerveződés az úgynevezett megoldásközpontú újságírást tűzte ki céljául, azaz minden egyes kiadott munkájukban (eddig tizenegyezer blogbejegyzés és egy bestsellerré vált fenntarthatósági könyv) a lehetséges megoldásokat kutatják a felvetett problémákra. Témáik között megtaláljuk a legtöbb zöld blogon érintetlen témákat, mint amilyen a fenntartható építkezés, közlekedés, urbanisztika, gazdaság, kereskedelem, sőt oktatás, emberi jogok és katasztrófakezelés.

A The Oil Drum (www.theoildrum.com) energiaügyi nonprofit szervezet a küszöbön álló fosszilisenergia-hiányra kívánja felhívni a figyelmet. A Web Ecoist (www.webecoist.com) a legújabb zöld innovációknak és technológiai fejlesztéseknek jár utána. A Real Climate-en (www.realclimate.org) a klímakutatók írnak a klímaváltozásról. Végül vannak közösségi blogok is, amelyekre gyakorlatilag bárki küldhet be, illetve írhat zöld témájú írásokat: az Environmental Graffitin (www.environmentalgraffiti.com) főleg a természeti környezet és a biodiverzitás témájában, a Green Options-on (www.greenoptions.com) pedig zöld és fair trade termékekről oszthatják meg tapasztalataikat a látogatók, és osztályozhatják is ezeket. Végül, a zöld blogok áradatát igyekszik kordában tartani a Best Green Blogs (www.bestgreenblogs.com), amin ország, téma és látogatói visszajelzések szerint is csoportosíthatjuk az elérhető zöld blogokat, illetve az oldal szerkesztői is rendszeresen ajánlanak a legjobbak közül.

Mi a helyzet nálunk?

Magyarországon a blogok széles körű elterjedése, hasonlóan az 1990-es évek végi amerikai blog-boomhoz, akkor kezdődött, amikor a kétezres évek közepén itthon is megjelentek bárki által könnyen kezelhető, magyar nyelvű publikációs felületek. Az újabb lökést pedig az adta, amikor az Index.hu főoldalán létrejött a „blogketrec”, ami a legnagyobb magyar blogszolgáltató, a blog.hu aktuális bejegyzéseiből válogat. Így kerülhettek többször is reflektorfénybe olyan blogok, mint a kifejezetten fenntartható közlekedéssel és zöld járművekkel foglalkozó No Emisszió Misszió (noemisszio.blog.hu), vagy a GreenR (greenr.blog.hu), amelyet Pacsuta Péter környezetvédelmi mérnök vezet, és amely aktuális zöld szakmai kérdések egész sorával foglalkozik.

Az egyik legnagyobb hazai zöld blognak számító GreenR-nek azonban még így is csak néhány száz látogatója van naponta, ami egy-egy címlapmegjelenés esetén ugyan felugrik néhány ezerre, de az olvasóknak sajnos csak kis százaléka marad. (Összehasonlításképp: a legolvasottabb hazai weblapok százezres-egymilliós, a közepesek pár tízezres, a kisebbek pedig pár ezres napi látogatószámmal bírnak.)

Az egyik legambiciózusabb hazai szakmai blog-vállalkozás a FigyelőNet keretein belül 2007 szeptemberében elindított Zöldhullám (zoldhullam.blog.fn.hu), a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös blogja. Bár 2009 végén leálltak az újabb bejegyzések, lapunk kérdésére az fn.hu-nál elmondták, hogy a folytatás reményében épp e hetekben veszik fel a kapcsolatot a korábbi szerzőikkel.

További ígéretes hazai projektek: a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport nevű szakblog (www.ffek.hu); a viszonylag kevés, de jó és közérthető szakmai bejegyzéseket tartalmazó A természet törvénye (http://atermeszettorvenye.blogspot.com, szerzője Czúcz Bálint, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének fiatal kutatója), illetve a hazai kínálatban talán a legátláthatóbb Tudatos Lét (www.tudatoslet.hu), melyet Márton Anikó lakberendező vezet. A végére ismét egy gyűjtemény: a magyar zöld blogokat idén január óta egy oldalsávban gyűjtő „Zöld Blogháló” Jankó András személyes blogján, a www.jand.info oldalon olvasható.

A cél: egyszerűség, közvetlenség, érthetőség
A magyarországi zöldblog-felhozatal egészét áttekintve, sajnos már szembetűnőek a műfaj gyermekbetegségei, amik a fenntarthatóság hazai kommunikációjának legnagyobb gátjai is egyben. A lentiek közül egy-egy probléma még a legjobbakon is megtalálható, így mindenki számára megszívlelendőek (persze, akinek nem inge, ne vegye magára).

Az első gond a stílus: míg a külföldi blogok szerzői – civilektől kezdve az újságírókon át a szakmabeliekig – bátran mernek saját szavaikkal, egyszerű, köznapi nyelven írni, a magyar blogokon elterjedt akadémikus, modoros fogalmazási stílus inkább taszítja a laikus olvasót. Szintén nem célravezető a személytelen, távolságtartó publicisztikai stílus, hiszen a blogokban a személyes hangvétel a legnagyobb erő, ami hitelt is ad a leírtaknak, és jobban tudja részvételre ösztönözni az olvasókat.

A második probléma, hogy az oldalak többsége nem felhasználóbarát: szerzőik vagy nem tanulják ki a használt felület kezelését, vagy nem foglalkoznak a layout, az elrendezés alapjaival. A magyar weboldalak általános betegsége, hogy megfelelő útmutatás és átlátható szerkezet híján gyakorlatilag az olvasó dolga feltérképeznie a honlapot. Gyakran kifelejtett pont a legalapvetőbb információk közlése: mi ez az oldal, mi van rajta, mi a célja, kik a szerzők.

Az ehhez kapcsolódó harmadik probléma a rendszertelenség, mind időben, mind témában. Számos blog évek óta nem frissül, más bejelentés nélküli hónapos kihagyásokkal, így nem követhető, hogy melyik oldalra érdemes egyáltalán visszatérni a későbbiekben. Megint másoknál bár rengeteg a tartalom, ezek kevés, tagolatlan, olvashatatlanul hosszú szövegre oszlanak. A blogok esetében a sok kicsi (vagy kicsi részekre tagolt) tartalom jóval emészthetőbb, így célravezetőbb.

A témák tekintetében a legnagyobb gond a műfajkeveredés. A zöld weboldalaknál egyébként is megfigyelhető a tendencia, hogy a tudományos témák mellett simán megjelennek áltudományos és bulvárezoterikus témák, a népszerű öko-, etnikai és politikai összeesküvés-elméletekről már nem is beszélve. Hiányoznak a rendezőelvek, pedig ha van egy tiszta, világos koncepció, és a szerző nem csapong, akkor azzal nagyon sok mindent elérhet.

Végül a legfontosabb pont maga a tartalom, a magyar írásokból ugyanis épp a legalapvetőbb témák, a laikusok alapszintű tájékoztatása hiányzik, ami a külföldi zöld blogokat sikerre vitte. Mindez nem csoda, hiszen a szerzőknek nem ez a munkája, legjellemzőbben munka mellett, hobbiból írnak az őket érdeklő témákról. A szakmai blogok esetében viszont épp a ló másik oldala a jellemző: túlságosan szakmai vagy eleve bennfenteseknek szóló írások, amelyek nem szólítják meg az átlagembereket.

Ma Magyarországon tehát bár vannak jó kezdeményezések, mintha még csak ismerkednénk a blogműfajjal, a hangnemmel, az olvasók megszólításának módjával. Ma még nincs olyan zöld blog, ami az alapoktól kezdve lenne képes jól és rendszerezetten eljuttatni a tudnivalókat ahhoz a közönséghez, amely számára pont az alapok és egyáltalán a kiindulópont hiányzik.

A legjobban az a személyesség nincs meg, ami azt közvetítené az olvasóknak, hogy mindezt valaki kipróbálta, igenis lehet így élni, és nem csak egy újabb minisztériumi programról, kötelezően előállított piár-kampányról, vagy valamilyen idealizált elméleti életmódról van szó, amit csinálnunk kéne, de valójában messze áll a való élettől. Minden magyar zöld bloggernek szól a felhívás: olyan blogokra van szükség a magyar interneten, amelyek bemutatják, hogy az olvasó apró lépéseken keresztül a saját, személyes életében is rövid távon tapasztalható változásokat hozhat.

Forrás: www.maesholnap.hu

Tartalomhoz tartozó címkék: Hírek