Oldalunk cookie-kat használ, amelyek segítségével magasabb színvonalú vásárlói élményt tudunk nyújtani látogatóink számára. Az oldal böngészésével beleegyezel a cookie-k használatába. További információt az Adatvédelmi nyilatkozatunkban találsz.
Menü

Epsom só, azaz keserűsó használata a kertben

2022. 04. 22. 21:20:00
A tavasz közeledtével a kertészek közül többen az Epsom-sót ajánlják, mint olcsó, de hatásos módszert a konyhakerti gazdálkodás beindítására vagy javítására.

A keserűsót nem szabad összekeverni a hagyományos konyhasóval, mindössze a kristályos forma az, amiben hasonlít rá.

A keserűsó, vagy Epsom só a magnézium-szulfát: magnéziumból, kénből és oxigénből áll. Nevét az angliai Epsom városáról kapta, ahol felfedezték.

Az Epsom só nagyszerű hatással lehet az egészségünkre (sófürdőben, lábfürdőben alkalmazva, samponhoz keverve, stb.- erről egy korábbi Blog bejegyzésünkben olvashattál), valamint kulcsfontosságú tápanyag a növények és a zöldségek számára is. Ebben a blogbejegyzésben most ez utóbbira fogunk koncentrálni.

A tavasz közeledtével a kertészek közül többen az Epsom-sót ajánlják, mint olcsó, de hatásos módszert a konyhakerti gazdálkodás beindítására vagy javítására.

A keserűsó - valójában magnézium-szulfát - segíti a magok csírázását, bokrosabbá teszi a növényeket, több virágot eredményez, növeli a klorofilltermelést, és elriasztja a kártevőket, például a csigákat és a poloskákat. Emellett létfontosságú tápanyagokat is biztosít a rendszeres műtrágya kiegészítéseként.

Tudományos kutatások szerint a növények vizuálisan jelzik, ha éheznek egy adott tápanyagra. Ha egy növény levelei az egész növényen megsárgulnak, az annak a jele lehet, hogy több szulfátra van szükségük. Ha az alsó levelek az erek között sárgulnak (vagyis az erek zöldek maradnak), akkor több magnéziumra lehet szükségük.

Bár a magnézium és a kén természetes módon előfordul a talajban, különböző körülmények, többek között az intenzív mezőgazdasági használat miatt csökkenhet a jelenlétük, koncentrációjuk. A legtöbb kereskedelmi műtrágyával ellentétben azonban, amelyek idővel felhalmozódnak a talajban, az Epsom-só nem tartós, így nem lehet túladagolni.

Az Epsom-sót olyan növények, mint a rózsa, az árvácska, a petúnia és az impatiens trágyájához is adhatjuk, proaktív módon keverhetjük műtrágyához, és havonta hozzáadhatjuk a talajhoz, vagy egy evőkanálnyit összekeverhetünk egy gallon vízzel, és kéthetente közvetlenül permetezhetjük a leveleket.

Sok kertész is megerősíti, hogy az Epsom-sóval trágyázott rózsák bokrosabbak és több virágot hoznak, és a paprikanövények is nagyobbra nőnek tőle, mint a csak kereskedelmi műtrágyával kezeltek.

Íme néhány további tipp az Epson-só kertben való használatához:

  • Szobanövények esetében: adjunk 2 evőkanállal kb. 3-4 liter vízhez; havonta tápoldatozzuk ezzel a növényeket.
  • Rózsák: növényenként 1 evőkanállal használjunk kéthetente. A virágzó vesszők és az új, egészséges vesszők növekedésének ösztönzésére 1/2 csészényit is keverhetünk a talajba a rózsák tövénél. Áztassuk az el nem ültetett bokrokat 1 csésze Epsom-só és 3-4 liter víz keverékébe, hogy segítsük a gyökerek regenerálódását. Az ültetéskor minden ültetőgödörbe tegyünk egy evőkanál sót.
  • Bokrok (örökzöldek, azáleák, rododendronok): 1 evőkanál elegendő kb. 1 nm-re, 2-4 hetente vigyük fel a gyökérzónára.
  • Gyep: 1,5 kg-ot számoljunk kb. 100 nm-re, amelyet a legjobb, ha szórógéppel terítünk szét, vagy vízzel felhígítva permetezővel visszük fel.
  • Fák: 2 evőkanálnyit számoljunk nm-enként, évente 3 alkalommal alkalmazzuk a gyökérzóna felett.
  • Kertek beindítása: szórjunk ki 1 csészényit 10 nm-enként, ültetés előtt keverjük a talajba.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Blog
Miért érdemes tőlünk... kicsi
Top termékek