Növényi műanyag - megoldás vagy szemfényvesztés?

Növényi alapú műanyag? Avagy az avokádó magtól a műanyagig
Egy, az EU országaira kiterjedő felmérés szerint átlagosan a műanyaghulladék csupán 30%-át hasznosítjuk újra. Az EU-n belül szerencsére abban nagy az egyetértés, hogy az újrahasznosítás arányán érdemi változtatásra van szükséges. Vannak már korábbról ismert megoldások, mint például a PLA* vagy a PlantBottle**, de ezen a területen kétségtelenül folyamatosan szükség van újabb, még fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldásokra. Mi most bemutatunk egy ilyen különleges újdonságot: az avokádómagból készülő biológiailag lebomló műanyag termékeket!
*Egy természetes alapú, megújuló erőforrásból (keményítő tartalmú kukoricából) előállított tejsav-polimerizátum. Mikor lebomlik, víz és szén-dioxid keletkezik, ezért nem károsítja környezetét.. Természetes körülmények között azonban sajnos a PLA lebomlási ideje rendkívül hosszú.
**A PlantBottle ugyanúgy néz ki, mint egy hagyományos PET (polietilén-tereftalát) palack, de negyedrészben növényi alapanyagból, cukornádból, készült. 2009-es bevezetése óta a világ közel 40 országában, 35 milliárd PlantBottle palack került forgalomba. Használatával évente több mint 315 000 tonna szén-dioxid-kibocsátástól kíméli meg a környezetünket.Micsoda, műanyag avokádóból?
Igen, jól olvastad. Ezúttal egy új biológiailag lebomló műanyagipari vállalatot szeretnénk bemutatni nektek. Egy mexikói, Biofase nevű cégről van szó. A legkülönlegesebb a termékeikben az, hogy avokádómagból készülnek! A Biofase evőeszközöket és szívószálakat gyárt a hagyományos műanyagok helyett. Termékeik attól is különlegesek, hogy míg a többi piacon lévő biológiailag lebomló műanyag termék előállításához olyan növényeket használnak, amelyek élelmiszer-források (kukorica, burgonya, manióka, tápióka és cukornád), a Biofase által használt avokádómag mezőgazdasági hulladéknak minősül. Sőt, a termékek biológiailag lebomlanak bárhol, ahol föld van, pusztán csak komposztálni kell őket. Ezen felül azt állítják, hogy termékeik hozzájárulnak a globális felmelegedés csökkentéséhez is azáltal, hogy a gyártás során keletkező szén-dioxidot visszaillesztik a természetes környezetbe (még több avokádófákat ültetnek, melyek megkötik a légkörből a szén-dioxidot).
Ez valóban remekül hangzik, de ássunk picit mélyebbre! Most szándékosan elővesszük a kritikus énünket és a „zöld” nagyítónkat.
Az igazság az, hogy a Biofase termékeit pusztán 60% -ban állítják elő az avokádómagból származó biopolimerek felhasználásával. A fennmaradó 40% pedig úgynevezett „szintetikus szerves vegyületeknek” nevezik, vagyis néhány olyan vegyületet is használnak a gyártás folyamán, amelyeket a szilárdság növelésére használnak, és amelyek hosszabb idő alatt bomlanak le. Azt állítják, hogy a forgalmazott termékeik 240 nap alatt képesek lebomlani. Ez a szám, ahogy az lenni szokott, nagymértékben függ számos környezeti körülménytől (hőtől, nedvességtől és a felhasználás végén jelen lévő mikroorganizmusoktól). Ez azt is jelenti, hogy ha a körülmények nem optimálisak, akkor bizony sokkal tovább is tarthat a lebomlási folyamat.
A „biológiailag lebomló” és a „komposztálható” valóban a megoldás?
Félre ne érts! Az olyan vállalatok, mint a Biofase, jó úton járnak a műanyag alternatíváinak megteremtésében. Ha fontos számodra a környezettudatosság, akkor az ilyen jellegű alapanyagból készült termékekkel jobban, mint a hagyományos műanyagból készült társánál. Azonban ezek még mindig nem oldják meg a jelenlegi műanyaghasználatból fakadó problémát.
Első körben talán fontos lehet tisztázni magát a fogalmat. Sok esetben a félreértésekhez vezethet, hogy a biológiailag lebonthatóságot a vásárlók úgy értelmezik, hogy a termék a talajba vagy az utcára dobható, és végül idővel eltűnik. A gyártók gyakran elhitetik veled a „bioplasztikus”, „biológiailag lebomló” és „komposztálható” címkével ellátott termékekről, hogy azt már bárhol eldobhatod, mert csak növényekből és természetes anyagból készülnek.
Hogyan is bomlanak le a biológiailag lebomlónak mondott termékek?
A leggyakrabban használt bioműanyag fajta a PLA vagy a tejsav. Az ilyen típusú bioműanyagok biomasszából (általában cukornádból vagy keményítőből) készülnek. Kivonják belőle a tejsavat, majd polimerizálják (a kis molekulájú láncokat egyesítik és hosszabb láncokká alakítják), ezáltal erős és tartós gyantaanyagot képeznek. Általában ezek a PLA anyagok viszonylag magas hőmérsékleten komposztálhatóak teljesen. A legtöbb komposztáló létesítmény, különösen a házi komposztálók, nem képesek ilyen magas tartományba tartani a hőmérsékletet.
Vannak kizárólag biomassza felhasználásával operáló technológiák. Az így készülő termékek viszonylag gyengék, nem bírják a magas hőt vagy páratartalmat, ami rövid eltarthatóságot eredményez. A tartósság érdekében a legtöbbször ezért keverik őket hagyományos műanyagokkal. Pont úgy, ahogy a Biofase termékei is tartalmaznak „szintetikus szerves vegyületeket”, hogy növeljék szilárdságot és eltarthatóságot.
Mégis mi akkor a megoldás?
Talán már ki is találtad a legegyszerűbb megoldást. Saját időd, lehetőségeid, akaratod és eltökéltséged függvényében kerüld el vagy csökkentsd a műanyag termékek használatát. Budapesti üzletünkben ezért is vezettük be például a csomagolásmentes termékvásárlási lehetőséget.
Ha legközelebb „lebomló” feliratot látsz egy terméken, akkor gondold át hogyan készült, és hogyan kell helyesen megsemmisíteni.
Elindulnál a zero waste irányba? Olvasd el a ZERO WASTE - 8 SZEMÉLYES TAPASZTALAT MIELŐTT BELEVÁGSZ blog posztunkat is.