Komposztálás házilag
Hogyan csináljam? - Komposztálás házilag!
A komposztálás egyszerű módja annak, hogy tápanyagban gazdag humusszal ajándékozzuk meg a növényeinket, legalább 30 százalékkal csökkentsük a háztartási hulladék mennyiségét, ne kelljen szintetikus tápoldatokat használnunk, és végigkövethessük a természet csodálatos körforgását.
Ha vannak gyerekeink, a dolog még izgalmasabb. A cikk írója nyár végétől komposztál, humusz ugyan még nincs, de a kukában már sokkal kevesebb szemét landol, és ezt nagyon élvezi.
Hogyan kezdjük?
A házi komposztáláshoz nem feltétlenül van szükségünk komposztáló ládára, sőt még gödröt sem muszáj ásnunk, elég, ha összegyűjtjük a kert egy félárnyékos részén a komposztba szánt maradékokat, zöldhulladékot. Ha nincs erre helyünk, vagy szeretnénk kompaktabban megoldani, vásárolhatunk komposztládát vagy keretet, esetleg magunk is készíthetünk egy műanyag kukából például.
Ma már sokféle komposztáló keret (alul nyitott, hogy érintkezhessen a földdel, ez fontos) kapható, anyagát tekintve azonban általában kétféle, a műanyag és a fa típusok között választhatunk. A fa jobb érzéssel tölti el a házilag komposztálni vágyó egyéneket, de még a kezelt fa is sokkal hamarabb tönkremegy, mint a műanyag. Mi ezért választottunk műanyag típust, de vigasztalt a tudat, hogy újrafelhasznált műanyagból készült. Az összeszerelés egy kezdő IKEA-felhasználó számára is egyszerű, csak talpra kell állítani, és a négy oldalát összeilleszteni a kis kapocsszerűségekkel. Ezzel kész is, jöhet a komposztálnivaló és kezdődhet komposztálás házilag!
Mi kerülhet a komposztálóba?
- a zöldség- és gyümölcs hulladékok, tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 /köbméter), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt,
- toll, szőr, papír (selyem, selyempapír, tojásdoboz, újságpapír nem!) gyapjú-, pamut és lenvászon
- levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt (nem beteg) növények, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor.
Mi nem kerülhet a komposztba?
- festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
- szintetikus, illetve nem lebomló anyagok
- ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak - ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt
- fertőzött, beteg növények
- húsevő állatok alól származó alom - szintén a fertőzés veszélye miatt
- veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak melletti növényi hulladék (fű, falevél, stb.)
Mi kell a komposztáláshoz?
Röviden: oxigén, nedvesség, tápanyag. A komposztálás alapja a jó oxigénellátás. Ha a nyersanyag levegőtlenné válik, nemkívánatos baktériumok szaporodnak el benne, a komposzt rothadó masszává válik. Ezért fontos a levegős tárolóhely biztosítása és a lazító anyagok (pl. szalma, ágnyesedék) bekeverése. Árnyékos, jó vízelvezetésű helyet keressünk számára. A víz is igen fontos tényező. Ha kevés a nedvesség, akkor a mikroorganizmusok szaporodása megáll, a lebomlás nem indul be vagy abbamarad. Ha túl sok a víz, akkor kiszorítja a részecskék közötti térből a levegőt, és nem lesz elegendő oxigén a rendszerben. A szerves anyagok bomlása rothadássá alakul, ezt a kellemetlen szag jelzi.
A nedvességtartalom egyszerűen megállapítható. Vegyünk a kezünkbe egy maréknyi komposztot:
- ha összenyomva vizet tudunk kipréselni belőle, akkor túl nedves
- ha az anyag szárazon pereg, akkor túl száraz
- ha összenyomáskor gyengén összetapad, akkor megfelelő a nedvességtartalma
A mikroorganizmusok jó életműködéséhez megfelelő mennyiségű szénre és nitrogénre van szükség. (ideális, ha a szén 25-30-szor több, mint a nitrogén). Nem kell mérnöki pontossággal kimérni, mert általánosságban igaz, hogy minél többféle elemből áll össze a komposzt, annál valószínűbb, hogy jó lesz a végtermék.
Komposztálás lépései
- A konyhai zöldhulladékok gyűjtéséhez használjunk egy megfelelő nagyságú fedővel ellátott tárolóedényt, amit nyáron naponta, télen hetente ürítsünk.
- A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülőanyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani. A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre, ha van kész komposztunk rakjunk belőle egy keveset a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat: zeolitok, riolittufa). Ezek javítják a komposzt minőségét, megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat is. A házi komposztálásnál nincs szükség különleges serkentő anyagra, mivel földel, illetve nem teljesen érett komposzttal ugyanolyan jól beindíthatjuk a folyamatot.
- Keverés: A bomlási folyamat első szakaszának végén (5-6. hét) keverjük ismét jól össze a komposzthalmunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük. A keverések alkalmával a marokpróbával tudjuk ellenőrizni, és szükség esetén beállítani a nedvességtartalmat.
Forrás: kothalo.hu
A diólevéllel mi a helyzet?
http://kertesz.blog.hu/2013/10/27/jo_komposzt-e_a_dio